Kutatás: még a demokraták szerint sem volt jó elnök Joe Biden
Egy friss felmérés szerint az amerikaiak többsége „gyenge” vagy „átlag alatti” szintre értékelte az elnököt.
Egy friss hazai kutatás öt olyan tényezőt azonosított, amely komoly nehézségeket, sok esetben konfliktust okoz egy-egy magyar vállalkozásnál a generációváltás kapcsán.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Leggyakrabban úgynevezett összeillésbeli problémák merülnek fel a cégvezetők és az utódjelöltjeik között – derül ki a Sziluett elnevezésű személyiségfelmérési módszert fejlesztő hazai startup, a Quantille adaiból. Ezt a profilt több mint száz hazai kis- és középvállalkozás cégvezetőjének adatai alapján állították össze.
Az öt azonosított terület:
A következő tíz évben a hazai családi cégek 25 százalékát közvetlenül érinti az utódlás – legalábbis ez derült ki egy korábbi adatfelvételből, amelyet a Budapest LAB 2020-ban végzett el. Ugyanakkor
a stafétabot átadását tervező alapítók/ügyvezetők 81 százaléka a cégtulajdon megtartásával szeretné átadni a vezetést: 57 százalék családon belüli,
12 százalék cégen belüli utódlásban, további 12 pedig külső szakember bevonásában gondolkodik – derül ki a magyar startup frissen közzétett adataiból.
A más tempó alatt azt értik a kutatók, hogy a kkv-cégvezetés átadás-átvételi folyamatának egyik leggyakoribb akadálya, hogy az alapító úgy érzi, az utódjelöltje kevés feladattal foglalkozik egyszerre, és nem pörgeti eléggé a kollégákat a felelősségébe tartozó ügyekben. További ellentmondás, hogy az ügyvezetők jellemzően bátran és nyíltan állnak bele a nehéz helyzetekbe, vállalva a döntések felelősségét, amit az utódjelöltjeiktől is megkövetelnek (helyzetfüggő határozottság). Ilyenkor jellemzően az utódjelölt, a megbízott cégvezető az alapító/ügyvezetőnél sokkal kevésbé vállalja fel a véleményét, és nem képviseli meggyőzően a cég, valamint a kollégák érdekeit.
A kollégák kiválasztását, beillesztését és menedzselését támogató Sziluett-felmérés benchmarkadatai azt mutatják, hogy az alapítók személyisége gyakran az utolsó pillanatos tűzoltásban és a válsághelyzetekben a leghatékonyabb, ezért a szervezetet is inkább spontán módon strukturálják. Nem ritka, hogy egyszerre több pozíciót töltenek be, például ügyvezetőként egy időben felügyelik a termékfejlesztést, az értékesítést, a beszerzést, és ösztönösen ugyanezt várják el az utódjelöltjeiktől is.
A hazai kkv-k vezetői rendkívül gyakorlatiasak és operatívak, kifejezetten szeretnek elmerülni a mindennapi céges feladatokban. A választott utódjelölt ezzel szemben gyakran több időt tölt az íróasztala mellett, e-maileket olvas, marketingstratégián gondolkodik, irodai megbeszéléseket tart.
Az adatok a családi vállalkozások alapítóit az átlagnál érzelmileg kevésbé érzékenynek mutatják, így a nehéz helyzetekben is képesek higgadtabban kitartani.
Ez a fajta edzettség azonban hátrányt jelent, amikor hasonló érzelmi tűrőképességet feltételeznek az utódjelöltjeiknél is.
Továbbá ez utóbbi sokszor úgy érzi, hogy az alapító/ügyvezető hatására a szervezetben fékezhetetlenül változnak a folyamatok, a prioritások és a felelősségi körök – ezt hívják a kutatók különböző szervezettségnek.
Az utódlásban érintett kkv-k október 15-ig ingyen vehetnek részt ebben a hazai benchmarkprogramban, cserébe az adatok anonim, kutatási célú felhasználásáért.
Kapcsolódó cikkünk:
Címlapfotó: shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.